A Nem kell más turnéja alatt újabb dalokat írtak, és 2006-ban ki is adták második lemezüket, ami a Második harapás nevet kapta, az Edge Records gondozásában. A Parkplatz stúdióban rögzítették. Az album sokban hasonlít az elsőre, azonban már sokkal összetettebb és inkább metalnak nevezhető, mintsem rock and rollnak. Szintén tizenkét dal szerepel a lemezen, a Mahasz toplistája első negyvenébe még az első héten bekerült a lemez. Lóránt Demeter segítségével a Ne mondd című dalukhoz klipet is készítettek.Ezek után pedig koncertek tömkelege következett, majd 2007 decemberében elkészült az 1000 lépés című klip is, utána pedig ismételten fellépések és dalírások sora következett.

Így nem meglepő módon 2008 elején felvették harmadik lemezüket is az érdi Bakery Stúdióban, amit március óta meg is vásárolhatunk, és az Aranylemez címet viseli. Ismételten tizenkét dallal többet hallhattunk tőluk. Ezen évben elsőként nyitottak a Mahasz toplistáján és hosszú hetekig az első tíz közt szerepeltek. Az albumhoz két klipet készítettek, a Visszahárom-hoz és az Aki szabad-hoz. 2009-ben rajongóik legnagyobb örömére egy DVD-t is kiadtak, ami a Heves megye Lordjai címet viseli, a rengetek koncertfelvétel mellett a zenekar tagjainak mindennapi életét is szemlélteti.

Negyedik lemezük az Emberteremtő címet kapta, ami 2010-ben jelent meg, aminek sikere sajnos nem ért fel elődjeivel, viszont a Road továbbra is dolgozott, írt és koncertezett.

Következő lemezük 2013. március 11-én jelent meg, Tegyük fel néven, bemutatása a Barbara Negra Music Clubban volt, még a hivatalos megjelenés előtt, március 8-án, ahol a tagok dedikálták is azt a vendégeknek, a fellépés során aranylemezzé is nyilvánították az albumot. Nagyon sokszor elpróbálták a dalokat, hogy biztosan a lehető legjobbak legyenek, az album első dalát - Fojts meg a sötétben - a premier előtt néhány nappal - klippel együtt - bemutatták, ami nagy sikert aratott. Igazából két dalra gondoltak, hogy melyiket osszák meg elsőnek, a másik az Egyszer élünk volt, azért választották a másikat, hogy ehhez legyen idejük egy rendes klipet készíteni. A Fojts meg a sötétben klipje a stúdió hangulatát mutatja be. Az Egyszer élünk gerincét Imi találta ki, aztán Erikkel közösen összerakták a vázát, végül Goya tette hozzá a dúdolós részeket, legkésőbb két év múlva a klip is elkészül hozzá, ez természetesen az anyagiaktól függ. Sokáig úgy tűnt, hogy a Te vagy az egyetlen lesz a lemez címadója, de miután elkészítették a borítót a Tegyük fel... merült fel bennük, bár az is igaz, hogy ősszel még Az egyetlen-nek nevezték.

Az album hatodik dala a Road eddigi legsúlyosabb és komorabb száma (a maga nyolc percével), szövege az őket felháborító eseményekről szól, a dal lényege az, hogy nem számít, hogy ki miben hisz, vannak olyan pillanatok, amikor az ember arra gondol, hogy hol van az Isten, vagy miért éppen vele történik meg az adott dolog, mivel rengeteget hallani gyilkosságokról bekerült a számba fél percnyi híradó részlet, mert gyűlölik ha ilyen történik. Sőt a szövegből az is kiderül, hogy a halálbüntetés visszaállítása mellett állnak. Az album érdeklődése a várakozáson felüli. Tavasszal pedig turnéra indulnak.

Forrás: Wikipedia